Pellérd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott önkormányzati feladataként, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet 43/A. §-ban meghatározott egyeztetési és elfogadási szabályok figyelembevételével, az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az illetékes nemzeti park igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 3/2017. (III.31.) számú önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével - a településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggően - a településkép védelméről a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a
2. A rendelet hatálya és alkalmazása
2. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtására kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
4. Értelmező rendelkezések
4. § (1) A rendeletben használt fogalmak tekintetében elsődlegesen a Tktv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított fogalmakat, azt követő sorrendben az Étv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban – különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) megállapított fogalmakat kell irányadónak tekinteni, míg azok hiányában más jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(2) E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
5. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
II. FEJEZET
HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem célja
6. § (1) A község településképe és történelme szempontjából meghatározó helyi védettség alá helyezett épített értékeinek védelme, a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
7. A helyi védelem feladata
7. § (1) A védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.
(2) A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
8. A helyi védelem fajtái
8. § (1) A helyi területi védelem:
településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
(2) A helyi egyedi védelem
9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
9. § Az épített vagy természeti környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem alá, ha
ba. a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
bb. kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül
bc. sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai
változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
bd. fenntartható használata biztosítható, továbbá
be. az értékvizsgálat elkészült.
10. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését a helyi Önkormányzat Képviselő-testülete, illetve bármely magánszemély vagy ott tevékenykedő jogi személy, civil szervezet kezdeményezheti.
(2) A helyi védetté nyilvánítás kezdeményezése vagy annak megszüntetése a polgármesternek címzett írásos kérelem benyújtásával kezdeményezhető.
(3) A helyi védetté nyilvánítás kezdeményezéshez kapcsolódó kérelemnek tartalmaznia kell.
a) egyedi építmények esetén:
aa) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, vagy földrajzi koordináták)
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását, jellemzőit (kora, építmény stílusa, állapota, stb.)
ad) fotókat (minden lényeges oldalról, nem manipulált)
ae) ha vannak korábbi fotókat,
af) a kezdeményezés indoklását,
ag) a tulajdonos, használó nevét, elérhetőségét.
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) az együttes megnevezését
bb) körülhatárolását
bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását
bd) a kezdeményezés indoklását
(4) A helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a polgármesternek címzett írásos kérelemnek a (3) a); és b); pontján túl a helyi értékleltár szerinti számát is tartalmaznia kell.
(5) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.
(6) A döntés előkészítését megalapozó kérelem tartalmi hiányosságai esetén hiánypótlás kérhető. A hiánypótlás a közlést követő 8 napon belül teljesítendő. A hiánypótlás elmulasztása esetén a döntés előkészítést az önkormányzat felfüggeszti.
(7) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell következők szerint:
a) egyedi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az ingatlannal rendelkező jogosultakat közvetlenül írásban,
b) területi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az érintett tulajdonosi kört a helyben szokásos módon hirdetmény útján a sajtóban, az önkormányzat honlapján értesítik.
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(8) Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(9) Az előkészítő eljárás alatt, az értesítés kézhezvételétől számított 30 napos határidővel
a) az érintettek véleményt nyilváníthatnak, amit a Képviselő-testület az elkészített szakmai anyaggal együtt megtárgyal. A véleménynyilvánítás elmaradása a kezdeményezéssel való egyetértésnek minősül.
b) helyi védelem alá helyezési illetve megszüntetési szándék tényéről a nyilvánosság tájékoztatása a helyben szokásos módon hirdetmény útján.
11. § (1) A kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és - átmeneti szabályozásként – arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(2) A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.
10. A védett értékek nyilvántartása
12. § A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
11. A védett értékek megjelölése
13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt - annak értékeit nem sértő módon - az e célra rendszeresített egységes táblával – az alábbi szöveggel – meg kell jelölni:
„Pellérd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete védetté nyilvánította”
„évszám"
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
(3) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.
12. Az egyedi védelemhez kapcsolódó korlátozások, tulajdonosi kötelezettségek
14. § (1) Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(2) Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.
(3) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(4) Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán csak a legkisebb kárt szenvedheti.
(5) Az építészeti örökség bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 10 méterrel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
(6) Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők.
(7) Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A védett növényzet esetleges pótlásáról e rendeletben (vagy a jegyző által - szakértő bevonásával) meghatározottak szerint kell intézkedni.
III. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
15. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása e rendelet 1. melléklete szerint:
(2) A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek:
(3) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik. Területi lehatárolásukat a 2. melléklet tartalmazza.
IV. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános
építészeti követelmények
16. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni, a kialakult arculattól lényegesen eltérő, nem illeszkedő anyagok és színek nem alkalmazhatók.
(2) Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni, attól eltérő, ahhoz nem illeszkedő anyag és színhasználat nem alkalmazható.
(3) Az épületek külső felületeinek meghatározásakor nem alkalmazható nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő - tükröződő, csillogó felületű – építészeti - színezési megoldás.
(4) Utcafronti kerítés nem készülhet hullámpalából, bontott betonelemekből (pl. MÁV kerítés), fémlemez borítással, üveg használatával, más egyéb a községképbe nem illő anyagból, vagy technológiával.
(5) Terepszint alatti építmény, építési helyen kívül nem emelkedhet ki a terepszintből, illetve a közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületével nem veszélyeztethet.
(6) Közterületi zöldfelületek kialakításánál nem alkalmazható:
(7) Zöldfelület kialakításánál nem megengedett:
14. A hagyományos átalakuló karakterű területekre vonatkozó területi
és egyedi építészeti követelmények
17. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:
A területen kialakítandó előkert minimális mértéke az építési tevékenységgel érintett építési telek helye szerinti utcaszakaszon (azaz legfeljebb 2-2 azonos oldali szomszédos telket tekintve) a meglévő legkisebb méret ennek hiányában 3,0 m.
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
ba. vakolt falfelületen fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér és a földszínek világosabb árnyalatai alkalmazhatók;
bb. a természetes építőanyagok (kő, tégla, beton, fa) alkalmazása esetén azok természetes színe alkalmazható;
bc. faszerkezetek, faburkolatok esetén zöld, szürke, barna, fehér színezés alkalmazható.
da) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányához;
db) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz;
dc) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
fa) legalább 35° és legfeljebb 45° lehet,
fb) kialakult beépítés esetén ± 5o eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest megengedett.
fc) manzárdtető továbbá lapostető alkalmazása nem megengedett.
15. Átalakuló típusterv szerinti karakterű területekre vonatkozó területi
és egyedi építészeti követelmények
18. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:
Az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala. Foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes.
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
ab. tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz;
ac. homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
ca) legalább 30° és legfeljebb 45° lehet,
cb) kialakult beépítés esetén ± 5o eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest megengedett.
cc) a területen lapostető nem megengedett.
d. A telkeket lehatároló közterülettel határos kerítés építése a környezetben kialakult módon- áttört kivitelben - megengedett.
16. „Új” beépítésű lakóterületre vonatkozó területi
és egyedi építészeti követelmények
19. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához, igazodjon a környezetében lévő
aa. tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz;
ab. kialakult párkánymagasságokhoz;
ac. tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz;
b. Kiegészítő épület egyéb illeszkedési előírás hiányában a fő rendeltetés szerinti épülethez illeszkedő anyaghasználattal alakítandó ki.
da) legalább 25° és legfeljebb 45° lehet,
db) kialakult beépítés esetén ± 5o eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest megengedett.
17. A településközponti területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
20. § Az egyedi építészeti követelmények a következők:
18. A gazdasági, szolgáltató területekre vonatkozó területi
és egyedi építészeti követelmények
21. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
19. Kertes mezőgazdasági területre vonatkozó területi
és egyedi építészeti követelmények
22.§ (1) A kertek területére vonatkozó területi építészeti követelmények a következők:
(2) A kertes területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következők:
20. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó területi
és egyedi építészeti követelmények
23. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
aa) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket magas tetősen kell kialakítani.
ab) Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
ac) A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
ad) Épületek tetőfedése élénk piros, kék, zöld, valamint egyéb tájidegen színű nem lehet.
ae) Az épületek színezése fölszíntől eltérő nem lehet.
af) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
ag) Egy teleken kialakított egy-egy épület maximális alapterülete a 600 m2-t nem haladhatja meg.
21. A helyi védelemben részesülő területekre és egyedi elemekre vonatkozó
általános követelmények
24. § (1) A helyi védett értékek körét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelem alá kerül, azt a rendelet 4. mellékletből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az örökség jellegéhez igazodó műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület és a külső térhasználat (udvar) esetén is.
22. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
25. § (1) A helyi egyedi védelemben részesülő épületek, objektumok listáját jelen rendelet
4. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 14. §-ban rögzítetteken túl a következők:
aa) tömegformáját, tömegarányait,
ab) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
ac) homlokzati tagozatait,
ad) homlokzati díszítőelemeit,
ae) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
af) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
da) a természeti terület megtartandó, környezetének élőhelye megőrizendő,
db) a védett területen található növények élőhelyének sértetlenségét biztosítani kell,
dc) a Brázay-kastély parkjának táji, természeti értékei, a természetközeli ökoszisztémák védelme biztosítandó. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, ill. balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. Fakivágás a település jegyzőjének engedélyével végezhető.
23. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
26. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére – az elosztó szekrény, erősítő berendezés és azok földalatti vezetékei kivételével - településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Új vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:
(3) Helyi területi védelem alatt álló illetve beépítésre szánt területen új hírközlési berendezés a már meglévő antenna tartószerkezetre felszerelhető.
(4) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen és a mezőgazdasági kertterületen nem telepíthető.
(5) Transzformátor állomás, kábel csatlakozó szekrény csak takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhetők el.
(6) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(7) A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
24. Reklámok és reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó
településképi követelmények
27. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.
(3) Reklámhordozó az épületek tetőfelületén, utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(4) A bolti reklámhordozók összes felülete nem haladhatja meg az érintett homlokzat felületének 10%-át, de egyenként legfeljebb 1 m2 lehet.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(7) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(8) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(9) Közművelődési célú hirdetőoszlop kizárólag közművelődési tevékenységet folytató intézmény közvetlen környezetében helyezhető el.
(10) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(11) Közvilágítási berendezésen, hirdetőoszlopon reklám célú felület, max. A1-es méretet – 594*841 mm - meg nem haladó méretben helyezhető el.
(12) Közterületi szakaszon reklámcélú útbaigazító tábla egységesen, tábla együttesként létesíthető.
28.§ (1) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt időszak összesen egy naptári évre maximum 12 naptári hét időszakra terjedhet ki.
29.§ (1) Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(2) Reklámhordozót tartó berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
(3) Reklámhordozót tartó berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
30. § Reklámok és reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
25. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
31.§ (1) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégér, cég- és címtábla illetve üzlet felirat helyezhető el, amely az 1,0 m2 -t nem haladhatja meg.
(2) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(3) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lennie.
(4) Tetőfelületre cégtábla, üzletfelirat nem helyezhető el.
(5) Közterületről látható épületek homlokzatán a 2 m2 nagyságot meg nem haladó, de legfeljebb az adott homlokzat-felület 1/20 részét elfoglaló cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés helyezhető el.
32.§ (1) Mozgatható hirdető berendezés közterületen csak:
(2) Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.
26. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
33.§ (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.
VI. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
34.§ (1) A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultáció kiterjedhet
(3) A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező
35.§ (1) A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) papír alapon, - jelen rendelet 9. melléklete szerinti - hiánytalanul benyújtott kérelmének beérkezésével indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
(3) Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelemnek a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a műszaki megoldásokat tartalmazó tervdokumentációt és a településképbe való illeszkedés igazolását is tartalmaznia kell.
(4) Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.
(5) Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.
(6) Az önkormányzati főépítészt és a polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további eljárások korán.
VII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉP VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
36. § E rendelet a település közigazgatási területén nem állapít meg településképi véleményezési eljárásra vonatkozó szabályokat.
VIII. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
27. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,
rendeltetés-változások köre
37.§ (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a. helyi értékvédelem alatt álló építményeken a védett elemeket érintő bármilyen -építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – változtatás,
b. valamint reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
(2) Amennyiben a reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági döntés (határozat) alapján és az abban meghatározott feltételek figyelembevételével kerülhet sor.
28. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
38.§ (1) Az eljárásért a kérelmezőnek 3.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díjat Pellérd Község illeték beszedési számlájára kell befizetni – a „Településképi bejelentés: Ikt.sz” közlemény megadásával. A díj befizetését igazoló bizonylatot (visszaigazolt banki átutalási megbízást, vagy készpénzátutalást igazoló szelvényt) a bejelentési eljárás kérelméhez – a kérelem beadását követő 1 munkanapon belül – mellékelni kell.
(2) Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmét - az építési tevékenység végzésére jogosult - papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 10. melléklet szerinti formanyomtatványon legalább az építési tevékenység megkezdése, a reklám és reklámhordozó elhelyezése előtt 30 nappal. A kérelemhez 2 példány tervdokumentációt kell mellékelni.
(3) A bejelentéshez a kérelem tárgyának megfelelően a következő munkarészeket tartalmazó, az elbíráláshoz szükséges léptékű, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki tervet kell benyújtani:
a) helyi értékvédelem alatt álló építményeken végzett építési tevékenység esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
aa) rövid műszaki leírást az építészeti kialakításról, a homlokzatok anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával
ab) (szükség szerint) alaprajzot,
ac) (szükség szerint) homlokzatot, valamint
ad) (amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik) - utcaképi vázlatot,
b) reklám, reklámhordozó elhelyezések esetében:
ba) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a rögzítés módjáról, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,
bc) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel
bd) az elhelyezendő reklám, reklámhordozó településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja annak méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,
be) az elhelyezéssel érintett építmény - az elhelyezendő reklámot, reklámhordozót is ábrázoló - homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény településképi szempontból meghatározó homlokzati felületén tervezett
bf) látványtervet vagy fotómontázst.
(4) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete nem felel meg 3) bekezdésben előírt tartalmi követelményeknek, a polgármester 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás ideje nem számít bele a bejelentési eljárási határidőbe.
(5) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete a hiánypótlást követően sem felel meg a Korm. rendelet és e rendelet előírásainak a polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(6) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni,
a) helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,
b) kialakult településszerkezet (telek-szerkezet),
c) a védendő (megtartandó) adottságok,
d) a tervezett, távlati területfejlesztési célok,
e) településképi illeszkedés,
f) településképi követelményeknek való megfelelőség,
g) terület-felhasználás megfelelősége,
h) az egyéb reklám-elhelyezéssel összefüggő rendeletekben foglalt elhelyezési követelmények,
i) helyi értékvédelem alatt álló épület, építmény homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálni kell, hogy a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület sajátosságaival valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek.
(7) Amennyiben a tevékenység megfelel a 6) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett helyi értékvédelem alatt álló épületen végzett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó, elhelyezés tudomásul vételéről hatósági határozatot állít ki, melynek érvényességi ideje:
a) állandó építmény esetén a kérelem szerinti, de legfeljebb 5 év,
b) reklám és reklámhordozó esetén 1 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja,
c) útbaigazító hirdetmény esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja.
(8) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a 6) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett helyi értékvédelem alatt álló épületen végzett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezést megtiltó hatósági határozatot állít ki, melyben figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység tiltás ellenére történő elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(9) A döntést postai úton kell közölni a kérelmezővel, a hatósági határozathoz mellékelni kell a kérelemhez benyújtott tervdokumentáció 1 példányát, melyet a települési főépítész vagy a polgármester záradékolt.
(10) A polgármester döntésével szemben Pellérd Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezés elbírálása legkésőbb a fellebbezés beérkezését követő soron következő rendes képviselő-testületi ülés alkalmával történik.
IX. FEJEZET
a településképi kötelezés, településképi bírság
29. A településképi kötelezés
39.§ (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő (legalább 8 nap ) határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(4) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(5) A településkép-védelmi bírság összege:
(6) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő
(7) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
30. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
40.§ (1) A bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.
(2) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(3) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja, közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történhet.
X. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS
41.§ (1) A képviselő-testület az építészeti örökség megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.
(2) Az építészeti örökség tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jó karbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.
(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke:
a) Amennyiben az értékőrző beavatkozás a települési értékvizsgálat szerinti korrekciós javaslat végrehajtására irányul, abban az esetben a támogatás mértéke az e munkarészre vonatkozó, a ténylegesen elvégzett munka önkormányzat által elfogadott költségének maximum 30 %-a, de legfeljebb 300.000,- Ft.
b) Amennyiben az értékőrző beavatkozás a települési értékvizsgálat szerinti korrekciós javaslatot nem valósítja meg, de a beavatkozás a védelem alá vont építmény állagának fenntartását szolgálja, abban az esetben a támogatás mértéke a ténylegesen elvégzett munka önkormányzat által elfogadott költségének maximum 15 %-a, de legfeljebb 150.000,- Ft.
c) Az a) és b) bekezdésben szerinti támogatások egyidejűleg nem igényelhetők.
(4) A kérelmet kizárólag magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal.
(5) A kérelemnek tartalmaznia kell
(6) A kérelem tárgyévi felújítás támogatására minden évben február 15-ig nyújtható be.
31. A kérelem feldolgozásának és elbírálásának szabályai
42.§ (1) Építészeti örökségenként egy pályázat benyújtására van lehetőség.
(2) Amennyiben építészeti örökségenként több kérelem került benyújtásra, úgy a benyújtásra került kérelmek közül csak a legkorábban benyújtásra került kérelem részesíthető támogatásban.
(3) A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem
(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(5) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások tisztázására, a hiányosságok pótlására.
Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.
43.§ (1) A befogadott kérelmek esetében a képviselő-testület tárgyév április 30. napjáig dönt a kérelem
(2) A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.
(3) A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
(4) A döntés meghozatalát követő 30 napon belül az önkormányzat támogatási szerződést köt a támogatott kérelmezővel és a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.
32. A támogatással való elszámolás szabályai
44.§ (1) A támogatott kérelmező a kapott pénzügyi támogatás felhasználásáról a támogatási szerződés szerint köteles elszámolni a támogatási cél megvalósulását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év január 31. napjáig.
(2) Az elszámolási kötelezettség a támogatási szerződés szerinti "Elszámoló Lap" kitöltésével, és a támogatás összegének felhasználásáról szóló bizonylatok – pályázó által hitelesített - másolatának benyújtásával teljesíti.
(3) Az elszámolások elfogadásáról a Képviselő-testület - a pénzügyi csoport ellenőrzése alapján – a tárgyévet követő év februári ülésén dönt.
XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
45. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
46. § A rendelet mellékletei:
47. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
Pellérd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról és a szabályozási terve elfogadásáról szóló többször módosított 7/2005. (V. 30.) önkormányzati rendeletének:
ba. 8.§ (2), (4) valamint (7) bekezdése,
bb. 16.§ (2) bekezdése,
bc. 17.§ (8) és (11) bekezdése,
bd. 18.§ (4), és (5) bekezdése,
be. 26.§ (9) bekezdés c) pont cb) része,
bf. 26.§ (11) bekezdés d) pont da) részének „Az épület tetőtere beépíthető.” szövegrésze, valamint db) és dc) részének rendelkezései.
bg. 26.§ (11) bekezdés e) pontja,
bh. 28. 29. valamint 32.§ a,
bi. 33.§ d) pontjának da) rendelkezései.
Tajti Zoltán Dávor Lászlóné
polgármester jegyző
ZÁRADÉK:
A rendeletet a Képviselő-testület 2018. november 15-én megtartott ülésén fogadta el.
A rendelet kihirdetve: 2018. november 30.
Dávor Lászlóné
jegyző
Megnevezés | méret |
Pellérd 5 2018 11 30 | 2.06 MB |